A hosszan tartó ülőmunka terhelést jelent a nyak, a hát és a csukló számára. Otthoni környezetben a berendezés ritkán erre a célra készült, ezért a meglévő bútorok beállítása és a munka közbeni mozgás különösen fontos. Az alábbi szempontok az általánosan elfogadott ergonómiai alapelveket foglalják össze.
A szék beállítása
Az ülésmagasságot úgy állítjuk be, hogy a comb nagyjából vízszintes legyen, a talp pedig a padlón vagy lábtartón nyugodjon. A térd és a csípő körülbelül derékszöget zár be. A háttámla támassza meg a derék ívét; ha a szék ezt nem teszi lehetővé, egy összetekert törölköző vagy kis párna ideiglenesen pótolhatja.
Az asztal és a kéz helyzete
Az asztal magassága akkor megfelelő, ha a billentyűzeten dolgozva az alkar nagyjából vízszintes, a váll pedig ellazított marad. A csukló lehetőleg ne törjön meg felfelé. Ha az asztal túl magas, a szék emelése és lábtartó használata segít; ha túl alacsony, az alátétek megemelhetik.
Képernyő-elhelyezés
- A monitor felső széle körülbelül szemmagasságban legyen.
- A képernyő nagyjából karnyújtásnyi távolságra kerüljön.
- Laptopnál külön billentyűzet és állvány segít a fej előredőlésének csökkentésében.
Mozgás és szünetek
A legjobban beállított munkahely sem helyettesíti a rendszeres helyzetváltoztatást. Hasznos, ha óránként rövid időre felállunk, néhány lépést teszünk, és a tekintetet távoli pontra irányítjuk. Ezek a rövid megszakítások csökkentik az egyhangú terhelést, és a koncentrációt is segítik.
Megvilágítás és szemterhelés
A nem megfelelő fény fárasztja a szemet. A képernyő mögötti vagy oldalsó, tükröződésmentes megvilágítás csökkenti a kontrasztkülönbséget. Borult időszakban, amely a hazai télen gyakori, kiegészítő, semleges fehér asztali lámpa ajánlott.
Összegzés
Az otthoni ergonómia néhány alapelven múlik: támasztott derék, vízszintes alkar, szemmagasságú képernyő és rendszeres mozgás. Ezek a beállítások a legtöbb meglévő bútornál is alkalmazhatók, költséges berendezés nélkül.